zöldborsó

folytatott levelezésben az a jó, hogy mivel pikáns, ezért izgalmas. És ez is benne a rossz. Minden egyes levelére olyan szégyenletesen pikánsat tudnék válaszolni, hogy kigyulladna a monitora amikor megérkezik a levél. De ezt ugye nem tehetem. Meg kell válogatnom, hogy mit írok, hogy ne…

Emlékszem már gyerekkoromban meg voltam veszve az utazásért. Már akkor is álmodoztam, tervezgettem, katalógusokat néztem. Akkor még Ausztria volt az álom-úticél. Gondosan kiszámoltam, hogy ha Anyuékkal hárman eltöltenénk néhány napot egy osztrák kis panzióban, az mennyibe…

Tegnap Adesszal és Monccsal beszélgettünk órákig a Mandragórában. Olyan, olyan jó volt. Moncs most várja második bébijét, Adesz pedig két kanállal habzsolja az életet. Monccsal jól meg lehet váltani a világot, Adesszal pedig jókat lehet röhögni. Ideális. Feltöltődök…

a helyzet, hogy magam sem tudom, hogy miért, de sokat gondolok az egyik fiúra, akivel a szilvesztert töltöttem. Aki mackós, görbe hátú és orrú, kopaszodó, gombszemű..... Érzelgős gondolataimat semmi logikus nem indokolja. Értetlenül állok érzelmeim előtt. Aztán ott van még…

Ma Alízzal lelkiztem egy kicsit a Spájzban. A hely irtó hangulatos, barátságos, de nem vegetáriánusnak való. Jó volt beszélgetni egy picit, elfeledni a melót.