zöldborsó

voltunk egy hete szombaton.

Rossz érezni, hogy távolodunk egymástól. Pár éve szinte napi kapcsolatban voltunk. Most pedig egyre idegenebbek vagyunk egymás számára. Vajon ez a sorsa minden barátságnak?

A héten füldokinál voltam, majd olajoztam a bal, és csöpögtettem a jobb fülemet. Aztán kimostak belőle egy megkeményedett fülzsíradagot. Döbbenet, mik vannak az emberben. Azóta a hatása alatt vagyok; csomószor előbukkan a kis sárgás-barnás-vöröses amorf kis izének a látványa. Többet nem használok fültisztító pálcikát.

ááááááááááááá megint be van gyulladva a fülem A francba már!

Úr Isten! Azt olvastam Lakatos Ivett Yvette tegnapi Sweet child of mine előadásáról, hogy jobb, mint az eredeti. Hát hová tart ez a világ, ha valaki ezt gonolja?  Szerintem pedig katasztrófa volt. Szörnyű. Nézni és hallgatni egyaránt. Egy tökéletes dal megszentségtelenítése nyafogással és enyelgéssel.
Oké, de gustibus non est disputandum.

annyi tervem volt. Azt terveztem, hogy egy hetes itthon létem alatt behozok pár dolgot a munkahelyi elmaradásból. Átnézek, véleményezek anyagokat, elkészítek előterjesztést stb. Aha.

Lelkiismeret furdalás maximális.

Most már tudom, hogy milyen ha egy hétig nem mosok hajat. Hát izé.... az utóbbi három napban kerültem a tükröt.  Szavazni azért elmentem: sapkát húztam a fejemre :)

Tarlós fröcsögő István nyert. Hurrá.

Az LMP sajnos kiesett a pixisemből, miután fővárosi programjuk fele a biciklisekről szólt. Ezen túlmenően egyszerűen komolytalanok olyan jelöltekkel, mint 21 éves Műszaki Egyetemista, vagy a 22 éves bio-kémikus hallgató. Atya ég! Komolyan gondolták, hogy egy városrész vezetését rábíznák egy szinte még tinédzserre, aki még talán csak a zsebpénz beosztásának nehézségeivel szembesült?!
Sajnálom, mert fontos a liberális erő egy nagyvárosban.

:(

Miután megtudtam, hogy a fizum 60%-át kapom betegácsiban, inkább szabit veszek ki.
Marha jó, hogy arra kényszerítik az embert, hogy a pihenésre és feltöltődésre szolgáló szabadságát áldozza fel táppénz helyett, hiszen sokan nem engedhetik meg magukat, hogy napokon keresztül csaknem a felére essen vissza a jövedelme.

Asszem Zsorzzsal végleg meg fog szakadni a kapcsolatom. És őszintén szólva nem bánom.

Zsorzs valószínűleg soha nem tartotta magát a barátomnak. Csak egy voltam azok közül, akit kihasználhatott, akit előránthatott ha éppen szüksége volt rá.

Atya ég, hányszor hagyott cserben! Hányszor ígérgetett, hitegett! Hányszor lógott pénzzel, tűnt el hónapokra. Legutóbb munkanélküliségem elején a létbizonytalanság miatti labilis lelkiállapotomban lépett le jó pár ezer Ft-tal. Hónapokig se telefon, se sms, se levél. Egy barát nem tesz ilyet. Ez nagyon fájt. Ismét kihasznált, ismét hülyét csinált belőlem, ismét semmibe vett. Életem egyik lelki mélypontját éltem, amikor támogatásra, biztonságra és bizalomra lett volna szükségem, nem pedig átverésre, csalásra, sunnyogásra. Padlón fekve kaptam egy rúgást egy olyan embertől, akitől nem vártam volna. (Persze a pénzt azóta sem láttam.)

Most én mondtam meg (és megmondtam, nem pedig sunnyogva eltűntet játszottam, ahogyan ő tette volna), hogy HIV pozitívként nem szeretném ha beköltözne hozzám. Valójában az ismerőseim aggódtak emiatt. Átgondoltam, hogy Zsorzs milyen áldozatokat hozott eddig értem és úgy gondoltam, hogy a múltunk nem igazolja azt, hogy ki kellene állnom a dololg mellett. Barátságunk mérlegébe mindig én pakoltam bele többet. Van lelkiismeret furdalásom, hiszen a legérzékenyebb pontján bántottam meg, de így legalább megmentem magam a jövőbeli újabb és újabb csalódásoktól.

Csövi Zsorzsi, sok sikert az élethez! Kívánom, hogy megtaláld a békét a kis lelkedeben! Puszi a kis kopi fejedre! :)

Ma megint kiosztott egy hajléktalan. Pénz kért, rámosolyogtam, picit megráztam a fejem és azt mondtam, hogy "sajnálom". Erre lenyomta a szokásos megsértődős, lelkiismeret-furdalás csinálós dumát.
Mit csinálok rosszul? Szerintem, ha nem venném emberszámba, ha leszarnám, vagy bunkón elküldeném, nem merne beszólni.

Picsába már!

Jelentem, 3,5 év után rend van a spájzomban.

Anyuval kipakoltunk minden dobozt, kacatot, majd Anyu kitakarított (én eközben főztem). Apu hozta és összerakta a polcot, amit azóta egészen jól belaktam. Egyetlen dologra nem maradt hely a spájzban: kajákra :)