zöldborsó

Konfliktusom felső szomszédaimmal kb egy évvel ezelőttre datálható vissza. Akkor a már sokadik zenedübörgés közben felmentem és mosolyogva, kedvesen megkértem őket, hogy legyen kedvesek halkítsák le a zenét. Ekkor az egész család (értsd nagymama, unoka, unoka férje és a gyerekük. Igen, mind 35nm-en élnek.) elkezdett velem ordítani, mondván őket állandóan ezzel piszkálják és különben is hagyjam őket békén, mivel a saját lakásukban azt csinálnak, amit akarnak. Nem várhatom el tőlük, hogy walkman-nel hallgassák a zenét és ha nyugalmat akarok, akkor menjek szanatóriumba. Ja, és örüljek, hogy nem egy megtermett agresszív állat lakik most ott, mert az valószínűleg most beledöngölt volna a földbe.
Szóval, ez volt kb egy éve, és azóta akárhányszor összefutottam velük mindig köszöntem. Aztán rájöttem, hogy mindig én köszöntem előre. Gondoltam kipróbálom mi történik, ha én nem köszönök. Hát összefutottam a lépcsőházban a pasival, nézek rá, ő is néz rám, majd nem köszön. Ezt mégegyszer eljátszottuk. Aztán ma reggel begyógyult szemmel megyek le a lifttel, a pasi meg éppen várta  liftet. Automatikusan köszönök ahogy kilépek a liftből, a feje kb 30 cm-re van az enyémtől és olyan önelégültséggel hallgat, olyan gúnyos önbizalommal nézett a fejembe, amilyennel csak a nagyon-nagyon-nagyon egyszerű emberek képesek.
Nem elég, hogy az udvariatlan hülye bunkó nem köszön előre, még a köszönésemet sem fogadja. Könyörgöm miért élnek ekkora parasztok ezen a világon? Mi céljuk van?