Szombat este van. Zöldborsó ül a nappalijában, netezik, fényképeket nézeget, közben a TV-ben a Háborgó mélység című hihetetlenül igénytelen technikával elkészített film megy. Egyes egyedül LL Cool J. miatt érdemes megnézni a filmet, aki a nagy menekülésben talál egy videokamerát és azon morfondírozik, hogy mit üzenjen a szeretteinek. "Hogy mit szeretnék hátrahagyni? ... Hmmm .... A tökéletes rántotta két tojásból készül, nem háromból. Amatőrök tejet is hozzáadnak, ám ez végzetes hiba."
A háttérzajt a ház előtt álló buszok pöfögése, valamint a Sziget koncertjeinek dübögése adja. Idén nem megyek ki a Szigetre, bármennyire is csábított Cesaria Évora. Gyakorlatilag alig néhány ismerősömről tudom, hogy kilátogat néhány koncertre. Talán jövőre.
Megint úgy érzem, hogy az enyémnél unalmasabb élet nem igazán létezik. Ma sokáig aludtam, aztán kipakoltam egy fél költözéses dobozt, majd elmentem a pedikűröshöz, aki már nem dolgozik a szalonban, de engem elfelejtettek erről értesíteni. Majd vásároltam némi kaját, elmentem Zéért, hogy kis lelkizés után folytassuk a Heroes epizódok nézését. Tul.képpen már régen nem értjük az összefüggéseket és csak röhögünk, ha újabb érthetetlen momentum kerül be a történetbe. Nem baj: izgalmas.
Szóval uncsi. De inkább legyen uncsi, mint szomorú, keserű, rossz, gyötrelmes stb.
