azt tapasztalja, hogy a barátja nagyon rossz úton jár?
Itten van Zé, akinél én szorgalmasabb, kitartóbb embert nem ismerek. De makacsabbat sem. Elege lett a főnökéből és a fejébe vette, hogy a maga ura lesz, értékesíteni fog. 1,5 éve szerelt le a bankból, volt néhány kósza próbálkozása néhány pénzügyi terméket közvetítő cégnél, míg tavaly decemberben lehorgonyzott az egyiknél. Azóta arra készül , hogy milliomos lesz. Minden héten megfogadja, hogy mostantól nekiveselkedik, és elkezdi a melót (persze hideg hívásokkal). De ez nem történik meg. Csak szenved és lelkiismeret furdalása van. Mivel nem halad egyről a kettőre saját magába vetett hite is a béka segge alá süllyedt. Már talán emiatt nem mer lépni. Mindehhez a nulla bevételhez pedig iszonyat sok hitel társul.
Legszívesebben megfognám a vállát és megráznám, hogy térjen már észre. Kezdjen el végre dolgozni!!! Hát hogy nem motiválja, hogy elúszik a lakása? Hogy pénzügyileg nem független?
Én meg szar barátnak érzem magam, amikor felhozom a témát, mert úgy érzem, hogy kínos neki és nem akar róla beszélni. Vagy éppen megint fellángol valamiféle tervvel, ígérethalmazzal és a kedvét nem szeretném elvenni, ezért nem szólok. Pedig nagyon nem jó úton halad. Azt látom, hogy mind lelkileg, mind anyagilag totál bukás az egész.
Egyszer összeszedem magam és nyugodtan elmondom neki, mit gondolok. Remélem nem "dob ki".
