... mi van velem mostanában, de gyakorlatilag mindenen elbőgöm magam. Leginkább azon, hogy egyedül vagyok és ez nagy valószínűséggel életem végéig így is marad.
....
Atya ég! Most ahogy nézem a sorokat, tök gáz, hogy ezt mennyire elfogadtam. Teljesen úgy látom magam a jövőben, hogy egy öregek otthonában fogok elsorvadni, miközben az otthon a gyermektelenségem miatt amúgy is csekély nyugdíjamat zsebre rakja és csak azt várja, hogy feldobjam a talpam.
Lehet, hogy nem kellene ezt ennyire elrendeznem magamban. Most nem azt mondom, hogy abban a hitben kell ringatnom magam, hogy 1 hónapon belül gyökeresen megváltozik az életem, de legalább nem szabad teljesen lemondanom a változásról.
....
Az megint egy másik kérdés, hogy milyen és milyen mértékű változást akarok. Ezt még én sem tudom.
....
Erről a sírás dologról pedig sürgősen le kellene szoknom.
....
Amúgy megjegyzem, hogy kapja be a Fidesz, ha tényleg megszavazza azt, hogy a kevesebb gyerekért kevesebb nyugdíj járjon.
1. hová akarnak még embereket, amikor a meglévőknek sem tudnak munkahelyet biztosítani?
2. inkább azon agyaljanak, hogy hogyan szedik be a be nem fizetett adókat, vagy az elcsalt adókat, járulékokat.
3. én is kiveszem a részem a nagy egészből: a cég rendesen megfizet utánam minden járulékot és adót. Azért annyit amennyit, mert a gyerekeseknek több jár. Ezt így elfogadom. Kapjanak adókedvezményt.
4. de én végiggürcölöm azt, amikor a gyerek miatt gyesre megy a kismama és én kapom meg a munkáját mindenféle plusz fizetség nélkül, vagy amikor hirtelen megbetegszik a gyereke és nekem kell átvennem mindent. Igen, rám a következő 3 hónapban ez vár: egy visszatérő gyeses anyukát várunk, aki októberben jön, egy kolléganőm pedig június végén elmegy, így az átmeneti időben Zöldborsó nem megy szabira, hanem napi 12 órát dolgozik. És közben kikészül, tönkre megy és így öregszik meg. És amikor öreg lesz, a kutya sem nyitja majd rá az ajtót mert gyermektelen másodrendű állampolgárként csak a minimál nyugdíjra lesz jogosult, hiába dolgozta ki a belét is.
....
És különben is: ha lenne kivel gyereket vállalnom, akkor is meggondolnám, mert ilyen bizonytalan világban, ilyen bizonytalan anyagi körülmények között felelőtlenségnek tartanám a gyerekvállalást. Még én sem jövök ki a fizumból: két fizuból hárman hogy jönnénk ki?
